Kajareceptek kezdőknek

A kínai vízhordó a vállán átvetett rúd két végén függő nagy cserépedényekben hordta a vizet a pataktól a házig. Ám az egyik edény repedt volt, s mire az ember hazaért, a víz fele mindig elfolyt belőle. Két teljes évig minden áldott nap így ment ez – a vízhordó csak másfél edény vízzel érkezett vissza a házba.

Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta a dolgát; de a szegény sérült edény szégyellte tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni.
Két év keserűség után egyik nap restelkedve megszólította gazdáját a pataknál.
- Szégyellem magam, hogy a víz szivárog belőlem egész úton hazafelé.
A vízhordó így válaszolt a cserépedénynek:
- Észrevetted, hogy az ösvény mentén csak a te oldaladon teremnek virágok, a másik cserép oldalán pedig nem? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Te locsoltad őket minden nap, amíg visszasétáltunk. Két éve mindig leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy díszítsem velük az asztalomat. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat. — Kínai tanmese, Az Esélyegyenlőség Napjának megnyitóján idézte az egyik önkormányzati vezető