 |
Hozzávalók:
|
 |
Elkészítés:
 |
Mosd meg a krumplit, pucold meg, megint mosd meg, és hagyd a vízben. A fokhagymát (5-6 gerezd) pucold meg. A petrezselymet mosd meg, szálanként rendezd a kezedbe úgy, hogy a szártöveknél fogod, vágd le a szárakat, és vágd apróra a leveleket. |
A friss borsikafüvet mosd meg, csipkedd le az ágakról a leveleit. A hajtásvégeket szárastól lecsippentheted, de lejjebb már kemény a szár, az menjen a szemétbe. Vágd apróra a leveleket.
A krumplit le kéne reszelni, de én elektromos húsdarálóval szoktam ledarálni, a kis lyukú feltétet teszem a késre. Mivel a húsdaráló adagolójának kicsi a szája, a krumplit előbb kockákra vágom, így fér bele a húsdarálóba.
 |
 |
Darálás közben néha szórj egy kis kisztet a darált krumplira, hogy ne barnuljon meg. |
Keverd el azzal a kevés liszttel, és add hozzá a fűszereket (6 kis krumplihoz): 1 fakanál Vegeta, 1 fakanál só, 5 gerezd fokhagyma, bors, a petrezselyem és a borsikafű. Keverd el, és most adagold hozzá a lisztet, annyit, hogy lágyabb legyen, mint a nokedlitészta. Jól keverd el, és máris kész a massza.
Egy serpenyőbe önts 1 ujjnyi olajat, forrósítsd fel, és tégy bele egy evőkanálnyi masszát. Rögtön utána a kanállal lapítsd el. Merj a serpenyőbe annyi kanállal, ahány (ellapítva) belefér. Vedd lejjebb a lángot, hogy legyen ideje átsülni a lepcsánkának anélkül, hogy kívül megégne.
Ha a széle már sárgul, akkor fordítsd meg egy villával vagy falapáttal. Ha megsült, szedd ki egy villával, jól csöpögtesd le, és tedd egy konyhai törlővel kibélelt tálba.
Így folytasd a kanalankénti adagolást és kisütést, míg el nem fogy a tészta. Közben kóstolj meg egyet, és ha nyers a közepe, akkor módosíts a sütési technikán. (Véknyabbra lapítsd a tésztát, vagy vedd még lejjebb a gázt, és süsd tovább a tésztát.)
 |
Főzelékekhez kitűnő feltét! De magában is jó vendégváró. Tulajdonképpen nem így ettük, ahogy a fotón van, hanem kanalaztuk a főzeléket, a lepcsánkát pedig kézben fogtuk, mint a kenyeret, és haraptunk belőle. Jó étvágyat! |
2008. június 27. Szerző: Anyuka
Kategória: Főételek, Töltelékszerű
.jpg)
imádom ezt a honlapot, otthon a nők és a mostani férfi sem tanít főzni, mert mindig kikapják a kezemből az akármit, mert “nem bírják nézni”. (hogy nem olyan rutinosan csinálom, mint ők.) és ha csak kérdezgetek, előbb-utóbb átveszik, mondván: hát ha még ezt se tudod, nem merem rádbízni…
úgyhogy ide járok föl használható tanácsokért, mert elsőre minden új, a rántástól kezdve a sózáson át egészen a “tejóég, ez habzik, mért habzik?!”-ig…
örök hála érte, remélem, nem akarod abbahagyni
ja, és a recsege az egyik kedvencem, csak sose bírom megjegyezni, pontosan hogy is van, szeretem itt lecsekkolni
ja, meg van a nagymamám, aki egy tündér, de kerek 70 év főzőtapasztalat után ilyesmi beszélgetések zajlanak, mikor felhívom tanácsért:
-de hát mennyit tegyek bele?
-úgy ránézésre eleget…
-és az mennyi?
-hát úgy egy maroknyinál egy picit kevesebb…
-…ööö…mama, mekkora a markod?
Szia Zelka!
Azért csinálom ezt a honlapot, mert én is ismerem a kezdők tanácstalanságát.
Jómagam is kezdő vagyok egy új kajában, amit még nem csináltam.
És képzeld, én se bírom megjegyezni, hogy mi is kell a tócsniba, ezért én is megnézem a saját receptemet.
Ami a nagymamás telefont illeti…én is jártam így a lángos leírásánál.
Úgy írtam, hogy tépjenek le egy maroknyit a tésztából…
A fiamnak hatalmas marka van, ezért hatalmas lett a lángosa.
Örülök, hogy segíthettem!
Főzzél csak bátran!
Mariann